Klimt mellett Muchát szeretem (és tisztelem) a legjobban a szecesszió korszakából. A stílusa csodaszép és egyedi, és hiába hasonlóak a munkái, mégis megunhatatlanok. Amikor utánanéztem egy kicsit az életútjának tűnt fel, hogy festett is. Még pedig kifejezetten jól. a Szláv eposz című sorozata a pánszláv östörténetet dolgozza fel óriási vásznakon, és mind gyönyörű. 

Pályáját autodidaktaként kezdte. Mivel a Prágai Akadémia elutasította, 1879-től 1881-ig egy színpadképek tervezését tanító iskolát látogatott Bécsben és esténként emellett még egy rajzstúdiót. A Világkiállítás alkalmával Párizsba költözött, ami ekkor a művészetek Mekkája volt. Itt szerény körülmények között élt és különböző festő-tanároknál tanult tovább.
Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette. A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki a „Gismonda“ színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a festőt, akivel dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta, és egy reggel Párizsban mindenütt feltűntek azok a plakátok, amelyek meghozták neki a világhírt. A plakátok iránt olyan népszerűek voltak, hogy a művészetkedvelők csaknem mindet leszedték. Egy csapásra Mucha lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.
Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit. 1939-ben Csehország annektálásakor a Gestapo az elsők közt tartóztatta le, és bár szabadon engedték, a börtönben kapott tüdőgyulladást soha nem heverte ki. Plakátjai, bútor-, szőnyeg- és üvegablak tervei, színpadi díszletei a szecesszió jellegzetes képviselőjének mutatják. Könyvillusztrálással is foglalkozott. Nőtípusai a legkifinomultabbak, ugyanakkor a legnépszerűbbek is voltak a szecesszió korában.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfons_Mucha   http://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/mucha.htm

Halihó. Nem tűntem el, csak a koliból sajnos nem nagyon tudok posztolni. Igazából örülök, ha van egy szabad órám netezni egy kicsit. Mostmár nagyon közel az érettségi, és hajtanom kell a BKF felvételijére is. Rájöttem, hogy mi volt a baj a MOMÉN, ezt már nem rontom el. :) És nem is leszek depressziós. Nincs nekem időm arra. :D
A fenti kép egy elég uncsi tanulmány, amit tegnap csináltam. De legalább volt lehetőségem gyakorolni a tónusozást. Mindenki azt mondja, hogy úgy rajzolok, mintha épp rézkarcot csinálnék. Van benne valami, mert a rézkarcok és fametszetek mindig lenyűgöztek. Gondoljatok csak Dürerre. Én imádom őt. Na és amikor tavaly ilyenkor kerestem azt a technikát amivel tónusozni tudnék, másoltam rézkarcokról. A foltszerű tónusozás is szép, de számomra ez sokkal érdekesebb, mert látszik a vonalak iránya. 

Amúgy kihívás volt hazajönni tegnap. Vállamon a 20 kilós sporttáska (kollégista ha megy haza a szennyessel és a laptopjával...), kezemben a rajzom a hajgumimmal összefogva, szakad az eső, rajtam rövidgatya, merthát délután meleg volt, az utat meg giliszták hada lepi el, hogy alig lehet kikerülni őket. Először azt hittem faágak. Bárcsak ne tűnt volna fel, hogy mozognak. fujj. 

A szecesszió nagyon közel áll a szívemhez. Talán azért, mert ez az első olyan stílusirányzat, ami már a grafika műfaját megalapozza. Körvonalak, tus, élénk színek, nonfiguratív minták és a plakátok korszaka. Én éltem volna ekkor.

A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Kivonulást, elszakadást jelent. Elege van a historizmusból, a történelmi stílusok felújított változataiból, a neobarokkból, az emlékműszobrászatból, a sematikussá vált, bábokat mozgató szimpadiasságból, a hivatalos igényeket kielégítő reprezentatív akadémizmusból.
A szecesszió lényege főleg a vonalasan kígyózó ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására, a hallatlan mérvű stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása. Kerülte a szögben törő, egyenes vonalakat. A geometriai forma szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Ugyanakkor volt benne valami romantikus indíttatású szembefordulás is a modern világgal. A gyáripar, a tömegtermelés embernyomorító személytelensége ellen tiltakozott. A termelés folyamatában egyszerű eszközzé vált, mechanikus részmunkát végző embernek az alkotói szabadságot akarta visszaadni.
Újraformálja a tárgyi világot a lakberendezési és használati tárgyakat; a plakátot, reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket, de az erőművek gépein is ott a nyoma. A modern design-szemlélet szándéka ott van benne, és céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és anyagokat (acél, bauxit-, vasbeton, üveg) is felhasználja.

Ne lepődjetek meg, ha fontos alkotók hiányoznak a listáról. Velük más terveim vannak. Na de itt a lényeg:

Olbrich - A bécsi szecesszió épülete

Eugene Grasset - Lány a kertben

Gaudí - Sagrada Família

Egon Schiele - Önarckép  /  Női akt

Quittner Zsigmond, Vágó fivérek - Gresham-palota

Rippl-Rónai József - Fiatal nő rózsával  /  Gulácsy Lajos - Az ópiumszívó álma
 

Lechner Ödön - Postatakarékpénztár

forrás: http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm
szecessziós festők még: Aubrey Vincent Beardsley, Henri de Toulouse-Lautrec

Sziasztok! Azt hiszem a lelkesedésem ki fog tartani. Mostanában sokat rajzolok, és meg kell mondjam, jó érzés. De talán a legjobb az, amikor készen van, és ide felpakolhatom. :)
Itt vannak az elmúlt 1-2 nap firkái. Kedvem támadt egy kicsit beléjük nyúlni géppel, és több verzió is megtetszett, úgyhogy montázsoltam. :D Legalábbis az első képnél. Balról az első az eredeti amúgy...

Ő itt Angyal, a kutyám. Szegényt meg kellett műteni vasárnap. De úgy néz ki rendbejön mostmár, ma megevett 2 egész virslit. Nem egyszerű amúgy, mert nem lehet egyedül hagyni. Tegnap és ma lógtam a suliból, mert más nem ért rá bébiszitterkedni, de ha minden igaz ma 6kor lelépek a koliba. Bevallom, hogy iszonyatosan unatkozom és már nem láttam embert nem is tudom mióta. Ugye múlt hét tavaszi szünet volt, szóval lássuk csak...2 hete. Ennyi magány már nekem is sok.
Na de a rajzokhoz visszatérve. 10 év alatt nem sikerült lerajzolnom a dögöt, mert egy hiperaktív hülye. :3 Rossz így látni szegényt, de gyakorlás szempontjából mindenképp jó. Lehet ma még rajzolok párat.

Ez meg...1 befejezetlen vázlat tegnapról. Szeretem negatívban előhívni a rajzaimat, mert tök izgik lesznek. És ellenőrizni tudom vele a hibákat.
Nos, ennyi mára, jók legyetek. Valami művtöris poszt majd becsusszanhat. :)

Képkeresgélés közben akadtam rá erre az oldalra és majd leborultam a székemről amikor megláttam. Ezek a rajzok egyszerűen brutálisan megalománul elborultan paranormálisak! És most tudom, hogy nincs lényege annak, amit írtam, és mégis van. De inkább kattintsatok a képre.