Egy kiadós szünet után, de irok ismét. Azt sem tudom mivel kezdjem, annyi minden történt. De talán a legfontosabb az, hogy 4 hosszú, leterhelő, agysorvasztó nap után elmondhatom, hogy túl vagyok az érettségin, és hogy soha többé nem kell körzőhöz és vonalzóhoz nyúlnom, se függvénytáblában képleteket keresgélnem. Sajnos még 3 szóbelim hátra van, de több mint egy hónapom van pluszban kiélvezni a semmittevést. Amúgy ha már itt tartunk, ajánlom mindenkinek az előrehozott vizsgákat. Persze valószinüleg mindenki úgy áll hozzá, hogy ráér még az érettségi, minek előrehozott, de azért durva. Még akkor is, ha csak középfokút csinál az ember.

Én tavaly érettségiztam rajzból, hogy meglegyen az ötödik tantárgyam. Egyáltalán nem bántam meg, sőt. Azóta szeretem a művtörit. Idén ősszel próbálkoztam meg egy angol emelttel, de végülis nem mentem el a szóbelire, mert nem sikerült olyan jól. De aztán ráfeküdtem a témára és januárra letettem egy felsőfokú nyelvvizsgát. Igy most nekimentem még egyszer a három kötelező tantárgy mellé. Amúgy egy gyors helyzetjelentés az idei érettségikről:
 A magyar egyszerű volt. A szövegértés résznél a gyereknyelvről kellett olvasni, ami mondjuk nem hozott lázba. Másodiknak pedig a Márai novellát elemeztem, ami kifejezetten tetszett.
 A következő megmérettetés a matek volt. Meglepő, de könnyebb volt, mint vártam. Persze a valószinűségszámitással idén sem fukarkodtak.
 Amin kicsit kiakadtam, az a töri volt. Nem volt szerencsém, mert szint ae csak olyan esszék voltak, amiket nem néztem át rendesen. A teszt rész meg a tavalyihoz képest nagyon nehéz volt. Az a fura, hogy kb. félévig emelt törire akartam menni, de meggondoltam magam, mert minek. És kifog rajtam a közép érettségi. Kinos. Tanulság, hogy a tankönyv utolsó fejezeteit is érdemes elolvasni.
 Na és akkor utoljára az angol emelt. Nagy segitseg volt, hogy már voltam egyen és tudtam hogy zajlik a dolog. Bár sokat felejtettem a nyelvvizsga óta, mert pl. az esszénél nem jutottak eszembe a szavak.

 Összességében  szerintem egészen jól sikerülek az irásbelijim. :) De cserébe úgy érzem magam mint egy zombi, álmos vagyok és nyűgös. :D De holnap véégre alhatok délig.

 2 előző posztban már láthattátok a következő 2 meló kezdetlegesebb verzióit. Szerintem sokat javitottam rajtuk, de az a vicc, hogy alig kellett csinánom valamit. Photoshoppal minden olyan...egyszerű. Egyáltalán nem olyan, mintha rajzolnál. De mégis profibbnak tűnsz tőle.

Nos...igen. A második kör kezdetét vette. Nincs több kifogás, hogy miért nem csinálom ezt, meg azt. Csinálnom kell. Múlt héten megkaptam a hiperszupereszméletlengyors kölcsöngépemet (kár, hogy nem lehet az enyém...) amin apukámnak tegnap a netet is sikerült beüzemelnie, szóval minden eszköz adott, hogy elkésztsem a mappámat a BKF-re.
Addigis amg nincs semmi érdekes photoshop munka amit meg tudnék mutatni, ime egy rajz:

Elkezdtem ötletelni egy kedves barátom tetoválástervén, ez az első verzió. Ebből valósznűleg semmi sem fog megvalósulni. De azért az inverze tuti:

Utóirat: Hiába mondja a fogorvos, hogy csak "érzékeny" lehet, a fogkőleszedés igenis fáj.

 Sziasztok! A napjaim abból állnak, hogy érettségiket oldok meg, megoldókulcsokat és követelménylistákat nézegetek és tételeket dolgozom ki. Nem túl izgalmas ellenben eléggé nyomasztó. Ennek ellenére nem mondanám, hogy izgulok. Csak szeretnék minnél jobb eredményt elérni, hogy elmondhassam, nem hiába szenvedtem végig 6 évet az ország egyik legkeményebb gimnáziumában. Bár ebben néha kételkedem...

Ma megmutatom nektek a kötelező feladatom a moméra. Minden szakon volt 1 téma, tervezőgrafikán a kortárs nemzetközi konyha. Nem tudom, mi volt a véleműnyük róla, hiszen nem jutottam tovább. De ez egy poszter amúgy.

Halihó. Most ezt hallgatom.

Talán Hardwell a kedvenc dj-m. És jön Soundra. És ami még lényegesebb, én is megyek. :3 Múlt héten vettük meg a jegyeket a barátommal. Jó, hogy ugyan azt a zenét szeretjük. Bár mondjuk ő inkább dubstepes én meg inkább a progresszív-elektrót (igen, hosszú óval) kedvelem. Nagyon jó lesz az idei Sound. Egyrészt mert sok előadó megy, akire kíváncsi vagyok, másrészt sokan is megyünk, sokan sátorral. Még sosem voltam fesztiválozni, csak Szigeten egyetlen napot, egy Prodigy koncerten. Hát, nem emlékszem sokra. Van egy olyan érzésem, hogy idén sem fogok, de ez a nyár erről fog szólni. Mindenki túl lesz az érettségin, és mindenki életében kezdetét veszi egy teljesen új korszak. Ezért meg kell adni a módját a zárásnak. :D Nekem is sok tervem van. Szeretnénk egy Balaton-túrát a csajokkal. Lesz egy tokaji bortúra az osztálytársaimmal és a töritanárommal. Megyünk ki Nizzába tesómmal Anyukánkhoz (nagyon remélem). Kolis tábor is lesz.
De azt hiszem az lesz a legnehezebb, hogy nem fogom eleget látni a barátomat. Messze lakunk egymástól.

Tegnap megmutattam a rajztanáromnak a mappát, amit beadtam. Nem lett jó kedvem. Asszem túlságosan maximalista vagyok. Nem is az bánt, hogy nem sikerült a MOME (úristen a mome, miért pisil be minden rajzos ha ezt meghallja?!) hanem hogy nem sikerült valami. Iszonyatosan felidegesít, ha nem tudok teljesíteni valamit. Ami fontos a számomra persze. Ti nem így vagytok vele?
Naszal azt mondta, hogy a tanulmányaim már talán túl jók, de a kreatív rajzaim nem . Túl nagy a külömbség. És ez igaz, és az én hibám, és uuuhh. Na de nembaj. Úgy döntöttem fel fognak venni a BKFre.

A nő három életkora

Klimt az osztrák szecesszió talán legnagyobb alakja. Én személy szerint pár éve, a Szépművészeti Múzeum kiállításán ismerkedtem meg a munkáival, amikor a Nude Veritast Magyarországra hozták. Egy film is készült az életéről, én mindenképp ajánlom. 

Klimt 1862. július 14-én született egy kispolgári család hét gyermeke közül másodikként.
A századfordulón Bécsében, amikor Sigmund Freud is nyilvánosságra hozta műveit, a művészet új utakat keresett. A szimbolizmus által befolyásolva Klimt saját formai nyelvre törekedett, mely lehetővé tette számára a mélabús érzések és reményteli álomképek, valamint különböző lelki állapotok ábrázolását.

1897-ben Klimt egy csapásra a nyilvánosság reflektorfényébe került. Mint az Osztrák Képzőművészek Egyesületének elnöke a szecesszionisták vezető alakja, akik a művészet magújítására törekedtek. A bécsi Szecesszió Háza adott otthont az új mozgalom kiállításainak. Ez az időszak volt az addigi legnagyobb művészeti botrány ideje, mely 1900-ban Klimt tanulmányképeivel érte el csúcspontját, melyeket a Bécsi Egyetem számára készített.

Gustav Klimt önmagáról nem beszél, elsősorban inkább munkásságára hívja fel a figyelmet. Sikerei ellenére az üzleti életben mindvégig bizonytalan volt. Legszívesebben kócos hajjal, kék festőkabátjában mutatkozott, és származásának megfelelő tájszólással beszélt. A császári család megtiszteltetése ellenére a nemesek mellőzték. Ő inkább a feltörekvő polgárság festője volt, melyről elsősorban női portréi tesznek tanúbizonyságot. Klimt emellett számos zsidó mecénást is szerzett magának, akik nyitottak voltak a művészet újdonságaira. Egy divatszalont üzemeltetető hölgyben, Emilie Flügel személyében Klimt megtalálta élete társát. A művész ugyanakkor soha nem házasodott meg, és több asszonytól is született gyermeke.
Három évtized intenzív munka, számos diadal és viszály után Klimt szélütést kapott, melynek következtében 1918. február 6-án, alig 56 évesen Bécsben meghalt.

forrás: http://www.austria.info/hu/muveszet-es-kultura/gustav-klimt-elete-1583841.html

Nuda Veritas  /  Judith

Danae

Remény II.