Sziasztok! Sajnos semmi időm nincsen rátok, fáj a szívem érte. Sokkal szívesebben irogatnék pedig öszzefüggő butaságokat ide. Gondoltam azért adok valami hírt magamról, just in case.
Először is, a pénteki felvételiről. Jó témák voltak, jót is rajzoltam (persze elfelejtettem lefotózni) szerintem, az interjún meg nagyon aranyosak voltak. Bizakodva jöttem el a BKF-ről, azt hiszem most nincs mit aggódnom. :) Az utolsó megpróbáltatás csütörtökön fog érni, még hátra van egy töri és egy magyar szóbelim. Jelenleg tételeket magolok, és eszem. Még szerencse, hogy ilyen hamar túl leszek rajta, mert már ideje lenne elkezdeni a bikinialakom megteremtését. 

Sziasztok! Gondoltam feltöltök pár vázlatot, nehogy megunjatok. Amúgy nincs semmi különös. Most értem vissza a Március 15. térről, kint voltunk vizipipázni meg iszogatni kicsit. Jó volt nagyon. Szeretek kiülni a fűbe csak úgy beszélgetni, hülyéskedni, ilyenek. Holnap Tankcsapda koncertre megyek. Mondtam már, hogy ők a kedvenc zenekarom? Kicsit fura lehet, mert már alig hallgatok rockzenét, de ez egy olyan banda, ami sok szempontból kötődik hozzám, és sok emléket felidéz. Nem tudok elszakadni tőlük. Ezért amíg csak koncertezni fognak, én megyek. 
Holnap elkéne a szurkolás, mert megyek felvételizni. Remélem jól sikerül. :)

Polly Morgan egy brit preparálóművész. Azonban kicsit tovább merészkedett a műfajban, és - véleményem szerint - igazán érdekes, eredeti és meghökkentő tárgyakat hoz létre. Tulajdonképpen conceptual art, állatokkal. Ha valakit megfogott, a BBC készített vele egy részt a What Do Artists Do All Day? c. sorozatában (amibe szintén érdemes belenézni). ITT találjátok.

Sziasztok! Kivételesen tegnap (csütörtökön) jöttem haza a koliból, mert már megint (csak nekem) nem volt internetem, és idegesített, hogy nem tudok tanulni. Vagyis erre fogtam... bár az igaz, hogy a koliban nem könnyű tanulni, mert túl sok a feltartóztató tényező. Valaki folyton beszélgetni akar veled (vagy te bárkivel), üvöltenek a folyosón, ordibálnak az utcán, ugat egy kutya, valaki trombitál, esetleg hegedül, valakinek csattog a papucsa a szoba előtt, éhes vagy, nincs kajád, nincs pénzed kajára, álmos vagy, kávét kell főzni, romlott tejet lopsz a hűtőből a kávédba, ledőlsz pihizni, megjön a szobatársad és becsapja az ajtót, nyűgös leszel, leszarod, és végül észreveszed, hogy már éjfél van. Szóval ez egy más létforma.
Na de kicsit elkalandoztam. Szóval kivételesen csütörtökön jöttem haza, és pont 1 órával eljövetelem után hozták meg a tablót, amit emiatt nem láthatok vasárnapig, és megesz a kíváncsiság, hogy milyen lett a nyomtatás. A többiek azt mondták jól sikerült, de akkor is...

A tanulással amúgy próbálkozom, már átnéztem az angol témák felét. Csak borzalmasan unalmas, és nem akarom csinálni. Grr...

Hoztam két rajzot, amit még nem mutattam. Egy korábbi, szintén ilyen stílusú rajzom alapján készültek, és így hárman alkotnak egy sorozatot. A kézfej és a háttér egy része sima fekete tus, amit beszkenneltem, és photoshoppal beledolgoztam. 

 A héten úgy döntöttem kaptam annyi pénzt a ballagásomra, hogy költsek egy kicsit belőle. Elmentem hát nézelődni egy szobatársammal. Igazából elsősorban pólókat akartam venni...de úgy néz ki én sosem azt találom meg, amit éppen keresek. Minden mást, csak azt nem.

Első körben egy turkálóba néztünk be, ahol egy ruhát, és egy türkizkék tüllszoknyát találtam. Nagyon örültem nekik, mert egyrészt kevés ruhám van, másrészt ez egy türkizkék tüllszoknya! Mekkora király már? (Amikor visszaértünk szembesülnöm kellett vele, hogy a barátomnak nem tetszik. Ezért szakítottunk. Na jó, hazudtam.)
Aztán folytattuk utunkat a Blaha Lujza tér felé, és betértünk a Terranova outletbe is. Ott szereztem ezt a táskát 3000 Ft-ért, ami elég baráti. És jó nagy. Már régóta vágyom egy ilyenre. Amúgy egy melltartót és egy tréning rövidgatyát is vettem, de az nem annyira fontos...

A H&M-ben eldöntöttem, hogy innentől szép fehérneműket fogok hordani. Ezért vettem egy bugyit. Mostmár 2 szép bugyim van, amit sajnálok hordani.
Beruháztam egy 1200 Ft-os harisnyára is, (kettesével árulták, szóval kettőre igazából) hátha nehezebben szakad mint a 300 Ft-os. Nos, leteszteltem. Nem tart tovább. Vagy csak én vagyok szerencsétlen a harisnyákkal.