Ígértem ecsetfilces melókat, hát íme, itt vannak. Inkább firkák, mint kész munkák, de na.

Ja és az utolsó rajz e miatt a szám miatt történt:

Halihó! Ugye megmondtam, hogy aktív leszek a hétvégén?:D Büszke vagyok magamra.
Ez most egy forradalmi poszt lesz, mivel ilyet még nem írtam, és ki tudja, fogok e még. Szeretnék mutatni nektek két filmet, amit a tegnap, egy magányos szombati napon tanulás helyett néztem. Igazából megérte.

  Magyarul A segítség című film Amerikában, azon belül Mississippi államban játszódik, és Martin Luther King időszakát mutatja be, ám a fekete cselédek szemszögéből. A történet középpontjában egy fiatal újságírónő (Emma Stone) áll, aki egy könyvet szeretne kiadni fekete cselédekkel készített interjúiból, hogy végre a világ szeme elé tárhassa ezt az oldalt is.
 A történet nagyon megható, én egy ponton már bőgtem, de ugyanakkor egyáltalán nem nyálas vagy csöpögős. Személyes kedvencem volt, hogy iszonyú jó kajákat mutogatnak benne, és hogy remekül kiparodizálja a tipikus amerikai kertvárosi háziasszony imázsát (amit én kifejezetten idegesítőnek találok, mivel mi is egy hasonló lakóparkban élünk).
 Ami még különösen tetszett, azok a ruhák és frizurák voltak. Az 50-es, 60-as évek divatja mindigis a szívem csücske volt és ebből itt most remek ízelítőt lehet kapni. 

 Akit megihletett a dolog csekkolja IMDb-n! :)

 És akkor most kérek mindenkit, hogy ne nézzen hülyének, mert én imádom ezt a mesét! :D Olyan nosztalgia kapott el tegnap, hogy muszáj volt megnéznem egy Disney filmet. Ezt meg már régen láttam (Aki még új, magyarul a címe Aranyhaj és a nagy gubanc). Amúgy én nagyon szeretem a Disney meséket, főleg a régieket, de ez a Rapunzel feldolgozás nagyon jól sikerült.
 Kedvencem benne a flegma beszívott kaméleon, na meg persze a skizofrén hajlamokkal rendelkező paci. Rapunzelnek iszonyú nagy zöld szeme van, a szerelmetes herceg-tolvaj meg nagyon jól néz ki, annak ellenére hogy csak animált. És ami a legdurvább, van verekedés, sőt, egy pillanatra még vért is mutatnak! Nade kérem, hova süllyedünk? :D Másik pozitívum, hogy Rapunzel festeget, konkrétan a tornya összes falát...mondjuk valószínűleg én is ezt csinálnám, ha egész nap be lennék zárva...most elgondolkodtam, hogy ez mennyire lenne rossz...festés szempontjából annyira nem.

És akkor a végére egy másik Disney. Nem rég tudtam meg, hogy van egy Salvador Dalíval közös koprodukció a mester festményei alapján. Hát én majdnem meghaltam örömömben. Ennél már csak az volt jobb, amikor megnéztem a Picasso kalandjait, és feltűnt Ő, a tengerparton üldögélve. Bocsánat az ömlengésért, de Dalí a gyenge pontom.

Találtam pár rajzot az egyik füzetemben, amik talán érdemesek a megmutatásra. :) Semmi különleges nincs bennük, de eszembe juttatják a tavalyi nyarat, és a helyszíneket, ahol csináltam őket. 

Sziasztok! Szégyellem magam...teljesen kijöttem a formámból photoshop terén. Ez kínos. És lehangoló. Több időt kéne fordítanom erre, hogy legalább a régi rutinom visszajöjjön. Most egyenlőre ez a dizájn marad, de nem sokáig. Az a baj, hogy kevés olyan képem van, amiből szívesen felhasználnék. Lehet, hogy valami saját rajzot kellene csinálni ehez, még ötletelek rajta.

Na. A mai nap a töritanulásról fog szólni, mert kedden tz-t írok. Az egyetlen tantárgy, ami tulajdonképp érdekel, az a történelem. Nagyon jó tanáraim vannak, de ezért cserébe nagyon hajtani kell, ha 5-ös dolgozatot akar az ember. Amúgy nemrég mondtam le róla, hogy emelt érettségizzek. Igazából rájöttem, hogy nekem teljesen fölösleges, mert nem tudom vinni a pluszpontot sehova. Így inkább több időt hagyok másra.
Mondjuk ez a több idő is szubjektív. Annyi dolgom lenne pl. a rajzzal is, és nagyon keveset teszek érte. Nagyon sokat vagyok a barátommal, ami egy nagyon jó dolog, mert imádok vele lenni, de kezdem úgy érezni, hogy vannak fontosabb dolgok is, mint a közös semmittevés. Valahogy okosabban kell ezt csinálnom. Most pedig tanulás, és rajz!:D Kicsit gáz, amikor motiválni próbálom magam.

Na, itt vagyok. Rossz a j betű a laptopomon. A szobatársam azt mondja mad megjavul, csak kosz. Hát jó.
Örömmel jelentem, hogy túléltem a szalagavatómat, és jó volt. De az is jó, hogy nincsenek többé vasárnapi próbák, ilyesmi. Egy programmal kevesebb. Hátha több időm lesz, például írni ide. Remélem. A hétvégén tervezek egy jó nagy bejegyzést. Várjátok ki!;)